1. annyi, amennyit a természetes számsor első egész száma jelöl (1). egy fia van; ▸ nem egy | egyetlen. ▸ egy emberként mint egy ember | <kif-ekben.> ▸ egy cseppig szálig szemig

2. osztatlan, egész. egy darabban; ▸ egy csomóban rakáson | egyszeri. | egységes, egyetlen. egy közösséggé forrtak össze. | csupa, merő. egy vér lettem.

3. ugyanaz, azonos. egy véleményen van valakivel; ▸ egyek vagyunk

4. <időpont megjelölésére, sorszn-i jelentésben.> ▸ egy óra

5. <pongyola haszn:> első. az egy kerületben; az egy b-be jár.

1. egy egységből álló mennyiség, szám. | < (ütemes) mozgás vezénylésében vezényszóként.> egy, kettő, egy, kettő!

2. gyak. biz egy dolog, egy egység, kül. pénzegység. erre az egyre emlékszem; egy húszért vette. ▸ egyet mondok, kettő lesz belőle | egy óra mint időpont. pontosan egykor. | az egyes számmal jelölt épület, helyiség. földszint egy. | <pongyola haszn, hónap neve után:> elseje. május egy.

3. egy személy. ▸ nem egy volt ott nem egy, aki ... | ugyanaz a személy, dolog. egyet szeretünk.

4. isk biz az egyes számjegy. fölírom az egyet.

5. (hsz-szerűen) ▸ egyet ▸ alszik rá egyet | ▸ eggyé eggyé olvad. | ▸ egytől egyig

1. <meghatározatlan, még nem említett v. ismeretlen személyt, dolgot jelentő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.> vett egy táskát; egy rokonom képe; egy újabb rendelet szerint. | <időhat előtt, a meghatározatlanság kif-ére.> egy este; ▸ egy időben ▸ egy alkalommal | <htl mennyiséget jelentő szó(szerkezet) előtt; kitétele nélkül a szó(szerkezet) helytelen.> egy kevés víz; ▸ egy kis ideig | <némely htl nagyságra, fokra utaló belső tárgy, ill. hsz előtt.> egy nagyot sóhajt; ▸ egy kicsit kevéssé egy kissé

2. <fajfogalmat jelölő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.> egy kisgyermektől ezt ne kívánd! | <valakihez, valamihez mint típushoz, fajtához való hasonlítás esetén.> olyan, mint egy virágoskert. | <hasonlítást nem tartalmazó, nem metaforikus névszói állítm előtt.> jános egy okos ember (helyesen: jános okos ember).

3. <érzelmileg színezett m kiemelő szavaként, a jelző és a jelzett szó között.> ravasz egy fickó!

4. <típusra, ill. a megnevezett személyi tulajdonságaira utaló tulajdonnév előtt.> egy szabó jánostól ezt elvárjuk!

1. a nyelvnek meghatározott hangalakú és jelentésű, viszonylag önálló egysége. ▸ szó szerint ▸ szóról szóra ▸ szóról szóra egy szóig az utolsó szóig | ennek írott alakja. kihúz egy szót.

2. beszéd, beszélgetés. folyik a szó valakiből; ▸ a szó köztünk maradjon ▸ se szó, se beszéd ▸ kifogy a szóból ▸ szóból szó kerekedik ▸ szaván szavánál fog valakit ▸ ad valakinek a szavára ▸ kiforgatja valakinek a szavát ▸ kevés szóval él ▸ szavadat ne feledd felejtsed! | intelmet, tanácsot, kérést v. parancsot tartalmazó mondás. ▸ szót fogad ▸ szóvá tesz valamit | élőszó <az írással ellentétben>. szóban és írásban. | rég vmely nyelv. német szóra oktat.

3. beszélgetés, vita, tárgyalás. szó esik valamiről; szóba elegyedik valakivel; ▸ egy-két szóra | ▸ szó van valamiről a becsületről van szó! | ▸ szó sincs róla szó se róla, szép, de drága.

4. felszólalás, hozzászólás, ill. az ehhez való jog. szót kér, kap. | beleszólás. ▸ szava van valakinek valamiben ▸ csak egy szavába kerül valakinek valami

5. ígéret. megtartja a szavát.

6. kifejezés, szóhasználat. keresetlen szavak; ▸ erre nincs szó ▸ a szavakba valakinek a szavaiba kapaszkodik | ▸ nagy szó

7. nép beszéd- v. énekhang. a szava is eláll. | ritk állat, kül. madár hangja. | vál tárgy, eszköz v. természeti jelenség hangja. az ágyú szava. ▸ egy szó annyi mint száz ▸ száz szónak is egy a vége ▸ szó éri a ház elejét

[ fgr ]

a szolmizálásban: bármely dúr hangsor 5. hangja.

[ nk:lat ]

I. hat-rag

II. <a birt jelző ragja a birtokos megjelölésére.> anyámnak az [arca].

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. tízszer tíz (100). ▸ száz százalékban százalékig ▸ százat teszek egy ellen, hogy | biz száz egyed, (pénz)egység. százra tartja. | sp biz százméteres táv. százon indul. | biz száz kilométeres táv. mennyit fogyaszt az autód százon? | a századik év. kr. e. százban. | a százas számú épület, helyiség. váci út száz. | ▸ százan ▸ százszor

2. gyak. túlzó igen sok. száz éve várlak!; ▸ ha száz keze volna, akkor se győzné!; száz és meg száz ▸ százak ▸ valakiknek a, valamiknek a százai ▸ százával, százszámra

[ fgr<indoiráni ]

1. <annak kif-ére, hogy két v. több személy, dolog valamiben egyezik v. összefügg, ill. vmely megállapítás két v. több személyre, dologra egyaránt vonatkozik.> itt van a fia is és a menye is; nem rád gondolt, de nem is palira. | <magától értetődő előzményhez kapcsolódva.> ma már én is másképp látom. | <alá- és fölérendelt m-ok tartalmi összefüggésének kif-ére.> ha elmész, én is veled megyek.

2. < (le)fokozást jelentő szó után v. ilyen m-ban.> egy hétig vagy kettőig is; nem szólt, még csak nem is intett. | <hasonlításban.> a hónál is fehérebb. | <alá- és fölérendelt viszonyban levő m-ok tartalmi összefüggésének kif-re.> azonkívül, hogy lusta, még szemtelen is.

3. <ellentétként szembeállított dolgok összefüggésének kif-ére.> nem sok, de nem is kevés. | <ellentétes névm-ok, hsz-k összekapcsolására, pontosan meg nem határozott dolgok összefüggésének kif-ére.> itt is, ott is. | <állítás és tagadás kapcsolására, a cselekvés, történés igen kis mértékének kif-ére.> hiszi is, nem is. | ▸ fel is út, le is út | <alá- és fölérendelt viszonyú m-ok tartalmi szembeállítására.> ha az jó volt, legyen jó ez is!

4. <következtető, következményt, olykor fokozást v. lefokozást is jelentő m kapcsolására.> hívták, s el is ment; annyit ivott, hogy maga is megsokallta.

5. ▸ ha is ha lassan is, de haladunk. | ▸ ha mindjárt is | <a bár, ámbár ksz-val v. akár-, bár- előtagú névm-okkal, hsz-kkal együtt.> bárhogy erőlködik is, nem bírja.

1. <kijelentés, felszólítás, tiltás nyomósítására, fokozására.> ne is törődj vele! | ▸ annál is inkább annyival is inkább | rég irod <a sem, se tagadószó v. tagadó névm, hsz után, tagadás, tiltás nyomósítására.> rá sem is nézett.

2. <sorrendre, értékrendre utaló hsz-k nyomósítására.> először is ...; végül is ...

3. <óhajtó v. felkiáltó m nyomósítására.> de jó is volna!; az ördögbe is! | gúny <tagadó értelmű állító m nyomósítására.> tudod is te! | <tagadó értelmű kérdő m nyomósítására.> mit is tehetnék mást?!

4. <kérdő m-ban, bizonytalanság érzékeltetésére.> hogy is hívják?

5. <szemrehányást, megrovást tartalmazó kérdésben.> hogy is felejthetted el?!

6. hiv v. sajtó <von névm v. von hsz után olyan összetett m mellékm-ában, amely mellérendelt m-okkal is kifejezhető.> a vita már majdnem eldőlt, amikor is [= és v. de ekkor] közbeszólt valaki.